Címszavakban pedagógiai hitvallásunkról:

Személyközpontú nevelés: a nevelés középpontjában az egyén, az individuum áll

  • az egyén érdekei mentén szerveződnek a tevékenységek, a nevelési elvek, módszerek- természetesen a közösségformálás útján haladva
  • az egyéntől építkezünk a közösségig, követve az életkornak megfelelő szocializációs (társadalmi beilleszkedési) elvet: az óvodás magához méri a világot, és az őt körülvevő embereket is, először önmagát érzékeli, értékeli, s majd onnan tekint ki a többiekre
  • a beszoktatás különösen fontos része az óvodai életnek, a kezdeteken múlik a későbbi siker, ezért ebben a gyermek diktál, az ő igényei szabják meg a beszoktatás menetét, idejét

 

Szabadság:

„Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet

jó szóval oktasd, játszani is engedd

szép, komoly fiadat!”

(József Attila)

  • A szabadság, rend is lehet? – Igen! Ezt igyekszünk megvalósítani programunkkal
  • a gyermek sokoldalú impulzív lény, kinek érdeklődése, érzelmei széles skálán mozognak-, a szabadság azt jelenti csupán, hogy a fenti igényre alapozva tervezzük a gyermeki tevékenységeket, nevelési módszereinket

 

Óvodás életkor: 3- 6, 7 éves korban kialakulnak személyiségünk alappillérei- ennek teljes mértékű kibontakoztatására törekszünk óvodánkban

  • ez a feladat teljes embert igényel, nagy felelősség, kihívás, és nemes munka, mely természetesen a családdal szoros együttműködésben valósítható meg

 

Eltérő fejlődésmenet:

“Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban,

Némelyik hangja mély, a másiké magas,

Megint másik hangosan ciripel a telefondróton,

És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.”

(Margaret Martle)

  • sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk, integrált- együttnevelő óvodai csoportunkban, ill. ambulanciánkon, külön egyéni fejlesztési órák keretein belül

 

Játék:

  • Kosztolányi Dezső után szabadon fogalmazva: bármi lehet játék és bármiből lehet játék, mely gyermekeink számára „élethivatás”
  • az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, mely „szent és sérthetetlen”
  • a játék mindent tartalmaz, amire nekik szükségük van személyiségük fejlődéséhez
  • a játékban van tanulás, öröm, bánat, és fejlesztés
  • a játék lehet magányos és társas
  • fontos, hogy a pedagógus nem játszatja a gyermeket, hanem vele játszik
  • célunk az, hogy a játéknak csak fantáziánk szabjon gátat

 

Felfedező, örömteli tanulás:

  • programunkkal a természetes módon meglévő gyermeki kíváncsiság kiaknázására törekszünk, hogy a tanulás folyamata személyre szabott, örömteli és természetes legyen
  • a tanulás színterei változatosak, eszköztára pedig gyakorlatilag végtelen

 

Egyéni bánásmód: mindannyian mások vagyunk, egymáshoz képest- ennek figyelembevételével törekszünk arra, hogy minden gyermekünk a neki legmegfelelőbb bánásmódban részesüljön- életkorra, nemre, képességre, való tekintettel, valamint maximálisan tiszteletben tartjuk a vallási, – és etnikai hovatartozást

 

Differenciált tevékenységszervezés: egy időben, egy helyen/ térben megvalósított párhuzamos tevékenységek, többsíkú nevelési színtér megteremtése

  • több tevékenységi központban zajló különböző cselekmények irányítása, melyek- általában- valamely közös elv mentén szerveződnek
  • eltérő tevékenységek biztosítása – párhuzamosan- a gyermek érdeklődésének, képességének megfelelően
  • a pedagógus feladata az osztott figyelem, a különböző színtéren zajló tevékenységek koordinálása, mikrocsoportok kialakítása